A légi közlekedés a személy-, áru- és postaforgalom lebonyolítása légi úton.
Az ágazat földi közlekedéssel szembeni nagy előnye a gyorsasága; repüléssel a nagy távolságok áthidalása a lehető legrövidebb idő alatt megtörténhet. A légkörnek a repülés számára felhasználható közege a légtér. A polgári légi közlekedésben ez általában a földfelszíntől 10–12 km magasságig, a troposzféra és sztratoszféra határáig terjed ki a szubszonikus (hangsebesség alatti, azaz 1 Mach sebességtartomány alatti) repülés esetében. A repülőgépek egy 10–20 km széles légi folyosón közlekednek, mely politikai, földrajzi, gazdasági okokból nem esik egybe a legrövidebb útvonalakkal. Ez alapján tényleges repült kilométerhossznak hívjuk a légi folyosók, megközelítési szabályok és lehetőségek figyelembevételével számított, a földrajzi távolságtól esetenként lényegesen különböző távolságot. Egy utas elszállítása egy kilométerre az utaskilométer.
A légi közlekedéssel a közlekedéstudomány foglalkozik.
A légi közlekedés része a lebonyolítását elősegítő műszaki berendezések és szervezeti intézkedések. Előnye a földi közlekedéssel szemben az, hogy lényegesen nagyobb sebességgel lehet lebonyolítani. Előnye nagy távolságok áthidalása esetén még jelentősebbé válik. A polgári légi közlekedés menetrendszerű vagy menetrenden kívüli charter járatokkal bonyolítható le. A járatokat biztonsági okokból a légi irányítás szigorú felügyelete mellett bonyolítják le. A magyar légtér irányítását és felügyeletét a Hungarocontrol végzi.
