Éneklő homok
Az éneklő homok, fütyülő homok vagy az úgynevezett ugató homok olyan homok, amely hangokat ad ki. A hang keletkezésének oka lehet a homokdűnék felett süvítő szél vagy a homokon való sétálás. Bizonyos feltételeknek egyszerre kell teljesülniük ahhoz, hogy létrejöjjön az éneklő homok. Ezek a következők:
A homokszemek formája: kerek; az átmérője 0,1 és 0,5 mm között.
A homoknak szilícium-dioxidot kell tartalmaznia.
A homok nedvességtartalma egy bizonyos szinten kell legyen.A leggyakoribb hang, amit az ilyen homok kibocsát, a 450 Hz-es frekvenciához van közel.
Más, homok által képzett hangokat úgy írtak le, mint egy „ordító hangot” vagy mint egy „kirobbanó hangot”.
A sajátságos hangot, amelyet a dűnék hoznak létre 60 és 105 Hz között, a nyírási sáv ütközési mértéke határozza meg, amely elhatárolja a „homoklavinát” a dűne statikus részétől. A spontán „homoklavinák” esetében a frekvenciát a gravitáció és a homokszemek nagysága határozza meg.
